| Tibi kifelé megy egy eszpresszóból, amikor meglátja egy asztalnál Karolát. |
| |
| Tibi: | Karola, te vagy az?! Micsoda meglepetés! |
| Karola: | Tibi?! Ez nem lehet igaz! Mit csinálsz te itt? |
| Tibi: | Nemrég költöztem Pestre. |
| Karola: | Mióta nem láttuk egymást? |
| Tibi: | Legalább tizenöt éve. Amióta elmentél a városunkból. |
| Karola: | Nahát! És most itt találkozunk, ebben a presszóban. Milyen kicsi a világ! |
| Tibi: | Mondd csak, miért nem válaszoltál a leveleimre az utóbbi években? |
| Karola: | Hát... férjhez mentem, és… tudod, hogy van ez… De most, hogy ugyanabban a városban lakunk, tartani fogjuk a kapcsolatot, ugye? Megadod a telefonszámodat? |
| Tibi: | Bocsáss meg, de nincs nálam névjegy, és most nagyon sietek, de megtalálod a vezetékes számomat az interneten. |
|
|
|